2016. augusztus 22., hétfő

Újra olvasok! Június -Július

Most hogy volt egy kis időm átnézni az oldalt,észre vette, hogy az "újra olvasok" sorozatom jól lemaradt és igazából csak a május van meg, így nem is sorozat igaz?...Pedig nem hagytam ám abba, sőt gőzerővel gyűjtöm a könyveket.
 


Egy oldalúnak tűnhet az utóbbi két hónapom felhozatala, viszont életem legmeghatározóbb könyvélmény áll mögötte! Vegyesek az érzelmeim a sorozat köteteiről egyenként nézve, összességében imádom! Nem nagyon tudom, hogy is fogom ezt megfogalmazni... nekem Az Útvesztő olyat adott olvasás közben, amit talán még egy könyv sem , vagyis inkább már nagyon rég nem éreztem......olyan volt mint amikor 8évesen elolvastam a Két Lottit.  Ez volt az első könyv ami érzelmeket váltott ki belőlem , ami alatt a képzeletemet is megtanultam használni a sorok egymás után pakolása mellé, és ami miatt megszerettem a könyveket.... Valahogy ez a trilógia első kötete újra megtanított az igazi, élvezetes olvasásra.



Hogy is került hozzám? Miután a polcomról lefogytak az olvasatlan regények, elindultam a könyvesboltba június elején valamilyen könnyedebb "szerelmes" regénykéért...igen még erősen  Jane Austin hatása alatt voltam, de nem leltem rá sem egy Értelem és érzelemre sem más Austinra  így az első kezembe akadt leárazott könyvel tértem haza, Az útvesztővel.


Nem hallottam előtte a filmről, a könyvről vagy íróról sem, valahogy ilyen események után hiszek igazán az Isteni sugallatban vagy a sorsban ki hogy hívja.....

Minden egyes sorát imádtam, alig tudtam letenni, faltam a sorokat, alig vártam a hogy a gyerek déli alvása eljöjjön,  életem első könyve amiben egy olyan részletre sem emlékszem amikor azt éreztem volna- na ugorjunk egy kicsit. Egyetlen egy mondata sem unalmas, vagy lóg ki, elképesztően összeszedett, megszerkesztet, fordulatos, izgalmas...minden.
Az alap sztori enyhén elcsépeltnek tűnhet, egy adag kamasz kísérlet alatt......világmegmentés....világvége közelében. Mégis kiemelkedő írás! Azt hiszem ezzel együtt megint rá kellett jönnöm az én műfajom nem lányregények vagy a mély gondolatú és érzelmű művek hanem a tini könyvek, thriller, sci-fi, fantasy és pszicho vegyítéssel. (az utóbbi kettő ebben nincs jelen)


A második rész a Tűzpróba, itt  már megjelenik egy  unalmasabb,- menetelünk a nagy semmiben szakasz, de közben  annyira elkapja az embert a hangulat és levegőben lógó kérdések hada hogy már megbocsájtható a lazulás,  (már ha tényleg elkapja) Igazából talán csak a  közepén van egy rövid lassúbb szakasz,az eleje fenomenális és a végére is újra bepörög rendesen....



A harmadik rész.... a Halálkúra...na igen, ez az ami már hullámzik, vannak nagyon jó részek, vannak rosszabbak, és azt hiszem ebből van a több...talán az a bajom hogy én más felé tereltem volna  történetet, kicsit úgy érzem több is kihozható lett volna  a végkifejletből, de ugye nem én vagyok az író, és így is megvan benne a lényeg, csak hát valahogy ellaposodónak éreztem, lendületlenebbnek mint a többit. Mintha nem állt volna össze a fejében a teljes sztori és kicsit össze csapta  volna végét, ez a " nesze neked fejezzük be valahogyan, mert be kell"... érzésem van vele kapcsolatban. Ha ez került volna először a kezembe biztos nem marad a polcomon, és nem veszem meg a többit. De összességében hiány érzetem lenne nélkül.


Ezek után elég félve fogtam neki a harmadik kötet után megjelent elő előzménynek a Halálparancsnak( ez 13 évvel az első könyv előtt játszódik) és borzalmasan nagyot csalódtam, pozitívan!
Minden megvan benne ami az elsőben! Nagyon szuper, és letehetetlen, visszahozta az izgalmakat, és elérte, hogy oda és vissza legyek újra. Alig várom hogy a közvetlenül az Útvesztő előtti előzmény megjelenjen tavasszal! Szuper lett!



Egy megjegyzés: a könyvekből készült filmek valami förtelmek, a másodiknak pl semmi köze sincs a könyvhöz nem is értem hogy engedhették ugyan azon a címen megjelenni (habár az legalább nézhető nem úgy mint az Útvesztő) tehát semmi kép sem szabad ezek alapján megítélni és  elítélni a trilógiát. A útvesztő mozifilm, semmit sem ad vissza a hangulatból, a mozgalmasságból, sőt szerintem érthetetlen is. Mondjuk a könyv film adaptációknál én mindig így járok, de a Trónok harca után ez háborított fel a legjobban!


Ti mit olvastok mostanában?
Hogy álltok azokkal filmekkel melyek egy bizonyos könyvből készültek?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése